Letölthető anyagok
Kíváncsi vagy mennyit kell enned, hogy csökkenjen a testsúlyod?

Üzenőfal

Beszélgetnél? Vagy kérdésed van? Információ



Napi betevő

Lecsós csirketokány

A szalonnát vágjuk apró darabokra, és egy nagyobb edényben süssük zsírjára. A húst a tokányhoz nem kockára, hanem kisujjnyi vastagságú, hosszú csíkokra vágjuk fel. A megtisztított, felcsíkozott csirkemellett fehérre sütjük a szalonna zsírján. Többször forgassuk, kavarjuk meg a húst. Mikor már a húscsíkok kifehéredtek, szórjuk rájuk az apróra vágott vöröshagymát, és süssük együtt, amíg az üveges nem lesz. Sózzuk, fűszerezzük, majd hozzáadjuk a felkarikázott paradicsomot és paprikát. Lefedve puhára pároljuk. Tejföllel tálaljuk.

Összetevők:
- 120 g Csirke, mell
- 70 g Paprika (zöld)
- 25 g Szalonna (füstölt)
- 70 g Paradicsom
- 30 g Danone 20% tejföl
- 10 g Vöröshagyma
- 1 adag Konyhasó
- 1 adag Őrölt bors
- 1 adag Majoránna

Adatok:
- Energia : 402.7499999999999kcal
- Fehérje : 34.36000000000001g
- Zsír : 25.81g
- Szénhidrát : 7.44g


Te is szeretnél egy ilyen véletlen "recept-generátort" az oldaladra?
Húsvéti népszokások, húsvéti ételek

2009husvet_blogA húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez. A megújuláshoz, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagy része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan maradtak fenn. Különböző népek húsvéti népszokásaiból, és ételeiből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

Kolumbia

A húsvétot vasárnap, a feltámadás napján ünneplik. A lányok fehérbe öltöznek. A fákat fűzérrel díszítik és körmenetet tartanak.

Spanyolország


A spanyolok hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáin hosszan elnyúlva kanyarog a körmenet. Hihetetlen látványt nyújtanak a jelmezek, és az óriási kellékek, amelyen a Jézus szobrokat cipelik. Aragóniában a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobálás.

Lengyelország

A Húsvét ünnepe a Szent Hét, amely Virágvasárnappal kezdődik. Barka, vagy pálmaág mögé teszik a szent képeket, s áldást kérve ezekre biztosítják a jövőben szerencsét maguknak. A harangok ilyenkor itt is „Rómába mennek”, ezért szerepüket a csengők, és a kereplők veszik át.
Nagypénteken nem szabad állatot levágni, kenyeret sütni, de még fésülködni sem, aki ezt megszegi, az bajt hoz az egész településre. Vasárnapra Paskat készítenek, amelynek alapvető összetevői a liszt és az élesztő. Gyakori a kereszt alakú tészta. Csak a nők vehetnek részt az elkészítésében, a férfiak jelenléte tilos. Úgy tartják, hogy „beleesne a bajuszuk” a tésztába, és ez bajt hozna a házra..
Annyi a különbség a magyar locsoláshoz képest, hogy itt mindenki mindenkit meglocsolhat.

USA

A húsvétvasárnap az igazán látványos része az ünnepnek, amikor nagy felvonulásokat, valóságos díszszemléket rendeznek. A nyúl, és a húsvéti díszes tojásfa a német, és holland telepesek érkeztével vert gyökeret az USA-ban.

Franciaország

A gyerekeknek húsvétvasárnap korán kell ébredniük, és meg kell találniuk az elrejtett tojásokat, amelyek eldugva várják a felfedezőket.
A tojásgurítóverseny is fontos része az ünnepkörnek. A gurítást épségben megúszó tojás a verseny győztese, amely a Szentsír bejárata elől elgördített követ hivatott jelképezni.

Húsvéti ételek

Olaszországban a sonka helyett szalámit fogyasztanak főtt tojással, panettonéval, az ottani kaláccsal.
Görögországban tojásos citromleves, és bárány az ünnepi menü.
Lengyelországban a húsvétra már az előző héten elkezdik a kenyér és kalácssütést, és elkészítik jellegzetes édességüket, a babkát. Az a fánkhoz hasonló édesség gazdagon ízesített mazsolával, reszelt citom- és narancshéjjal. Természetesen sonka, kolbász, tojás is kerül a húsvéti asztalra.
Franciaországban jellegzetes húsvéti étel a sült bárány, amelyet vörösborral kísérnek.
Ciprus specialitása a „Flaounes” elnevezésű húsvéti sütemény, amelyek sajttal, mazsolával töltött kalácsféleségek.
Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az asztlra.
Svédországban nemzeti színekbe öltöztetik az ünnepi asztalt. Vázákba gallyakat állítanak, és azt kékre, sárgára festett tollpihével díszítik.
Az ünnepi étel pedig a hagyományos, sózott heringgel, és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve. De ma már főtt tojást, bárányt, csirkét, sonkát is tálalnak.
Finnországban a húsvéti asztal elmaradhatatlan fogása spenótleves, birkapecsenye, és a mämmi, amely egy malátából készült étel.
Csehországban sonkát, kalácsot és főtt tojást esznek, a kuglófot pedig bárányformájúra sütik. Emellett mézeskalács is kerül az asztalra.
Kolumbiában a húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha”, és a „guarrús”.
A Húsvét-szigetek polinéz háziasszonyai nem törik a fejüket ünnepi menükön. E szigeten pogány nép lakik, nem ünnepelnek húsvétkor. A név a felfedező, Roggeveen, holland admirális nevéhez fűződik, aki éppen húsvét vasárnapján pillantotta meg a szigetet.

Forrás: a Mi körzetünk magazin




Rögzítette : Kiss Anett
2010-04-02 14:04:52
Kategóriák : Kultúra , Kitekintés

Észrevétel küldése a szerkesztőknek





Hozzászólások

Hozzászólás írásához, kérem jelentkezzen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés, Regisztráció

Gyorsindítás:VitalFood







Feliratkozás hírlevélre

Kategóriák

4+1 tipp
Diéta
Élelmiszerismeret
Életmód
Érdekes
Hírek
Hírlevél
Kitekintés
Kultúra
Táplálkozás


Linkek

VitalFood
Oktatás
Cikkeinkről
Tanácsadás
Hirdetések
Szabályzat
Díjaink
Görögország


Partnereink

Gyümölcstárhely - tárhely, domain, webtárhely








Az oldalt a gaTech Bt. üzemelteti


VitalFood, az elérhető étrendtervező

Érvényes CSS!